Hamvasztás olcsón

Hamvasztás olcsón

Munkatársunk az alábbi elérhetőségen áll az Ön rendelkezésére.

Telefon : 06 1 210-08-11

55.650,-Ft-tól. Az ár tartalmazza az ÁFA-t is!

 

  • krematóriumba történő szállítás 12700 – Ft
  • hamvak visszaszállítása krematóriumból: 6350 – Ft
  • hamvasztó koporsó: 6159 – Ft
  • hamvasztó lepel: 3873 – Ft
  • nedvszívó betét: 1327 – Ft
  • hamvasztás: 17145 – Ft
  • urna betét: 1270 – Ft
  • bio műanyag zsák szállításhoz: 2151 – Ft
  • kiadási doboz: 1549 – Ft

Az áraink az ÁFA-t is tartalmazzák

 

 

 * Ez a kedvezményes ár kizárólag az internetes hirdetésünkre hivatkozó ügyfeleink részére vonatkozik. A családnak ezen szolgáltatáshoz ajándékként biztosítunk egy Rosum fehér matt szögletes formájú urnát.

http://hamvasztasolcson.temetkezesiunio.hu/

Elhunyt Rajk László építész, volt politikus

Életének 71. évében meghalt Rajk László építész, látványtervező, volt SZDSZ-es politikus. A halálhírt elsőként az Építészfórum.hu írta meg. Rajk László, az egykori demokratikus ellenzék tagja volt, majd az SZDSZ egyik alapítója.

Rajk LászlóFotó: Neil Bates / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0

Építész, díszlettervező, látványtervező. Építészként egyik legismertebb munkája a Lehel Csarnok, de a Corvin mozi is a nevéhez fűződik.  A Mafilm látványtervezőjeként tervezett többek között Erdély Miklósnak, Sándor Pálnak, Gothár Péternek, Jancsó Miklósnak. A nyolcvanas évektől külföldi filmekben is dolgozik, többek között a Vörös zsaruban és Costa-Gavras Music Box című filmjében működött közre. A kétezres években Tarr Béla utolsó két filmjének látványtervezője is ő volt. Emellett több holokausztkiállítás látványtervezője, például az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum állandó magyar kiállításáé. Nemes Jeles Lászlóval első rövidfilmje óta együtt dolgozik. Apja Rajk László belügyminiszter volt, akit 1949 októberében, fia egyéves kora előtt kivégeztek. Rajk a kezdetektől tagja volt a demokratikus ellenzéknek, lakásán megnyitotta az úgynevezett Rajk-butikot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, 1996-ig parlamenti képviselő, mandátumáról a pártot is érintő korrupciós ügyek elleni tiltakozásból mondott le. Az SZDSZ-ből 2009-ben lépett ki.

Elhunyt Galla Péter

Elhunyt Gallai Péter. A Piramis és a Bikini egykori billentyűse, énekese, dalszerzője 65 éves korában, hétfőre virradóra halt meg – közölte a zenekar az MTI-vel.

Mint írták, a Piramis szombaton a Várkert Bazárban ad koncertet, amelyen megemlékeznek Gallai Péterről.
1971-ben alapította első zenekarát, 1974-ben végzett a Konzervatóriumban. Játszott a Nautilus zenekarban, majd 1974-ben alapító tagja volt a Piramisnak. A hard rock csapat a hetvenes évek második felében talán a legnépszerűbbnek számított Magyarországon, első aktív korszakában, 1974 és 1982 között hét lemezt jelentetett meg.
Gallai Péter számos dalt írt a Piramisnak, mások mellett olyan slágerek születésénél működött közre, mint a Szabadnak születtem, a Szállj fel magasra, a Mikor megszülettem, a Nem tudom vagy a Más helyen keress. A Piramisban Gallai mellette Závodi János gitározott, Révész Sándor énekelt, Som Lajos basszusgitározott és Köves Miklós dobolt. A csapat 1992-ben és 2006-ban is visszatért néhány nagy koncertre, majd 2009-tól újra rendszeresen koncertezett; ebben a formációban Gallai, Závodi és Köves mellett Nyemcsók János énekel és Vörös Gábor basszusgitározik. Az alapító Som Lajos 2017-ben hunyt el.
1985-től 2002-ig a Bikini együttes tagja volt, Gallai Péter billentyűjátéka és vokálozása a zenekar tizenhárom lemezén hallható. Társzerzője volt például a Hazudtunk egymásnak, A csillagok ködében, az Eltűnt az élet az utcánkból és a Ha lenne holnap című Bikini-dalnak.
Játszott a Favágókban is, a nyolcvanas években Kováts Krisztával és Fábri Péterrel közös gyermekműsora volt, utóbbival együtt írta a Kolumbusz című rockoperát, amit 1992-ben mutattak be.

 

Elhunyt Ungvári Tamás

Ungvári 1930. szeptember 25-én született Diplomát 1952-ben, 21 évesen szerzett az ELTE angol-magyar szakán – írja róla Wikipedia.

Először Tatán tanított egy általános iskolában, majd a Csillag című folyóirat rovatvezetője lett. 1959-től a Magyar Nemzetnél dolgozott szerződéses munkatársként. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–1961-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára.

Ötvennél is több önálló könyve jelent meg, regények, tanulmányok, esszék, továbbá több tucat színdarabot és regényt fordított magyarra. Kitüntetései között ott van a Széchenyi- és József Attila díj, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét és Budapest díszpolgára. Kitüntették a Radnóti Miklós antirasszista díjjal és a Hazám-díjjal is.

Elhunyt Horváth Ádám

89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas televíziós rendező, írja az MTI.

Horváth a magyar tévézés egyik úttörőjeként részt vett rengeteg tévéjáték készítésében, egyetemi tanárként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a szakemberképzésben is. Legismertebb alkotása a Szomszédok című tévés sorozat volt, amit 12 éven át írt és rendezett.

 

A rendező Budapesten született Horváth Zoltán újságíró és Sárközi Márta író, műfordító gyermekeként. Nevelőapja Sárközi György költő, féltestvére a jelenleg Londonban élő író, Sárközi Mátyás, nagyapja pedig Molnár Ferenc volt. A háborút követő nehéz éveket Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekotthonában vészelte át, mivel édesanyja a Válasz című lap szerkesztése és a család anyagi nehézségei miatt átmeneti segítségre szorult. Horváth a Gaudiopolis gyermekköztársaságban tizenöt évesen “kultuszminiszteri” tisztséget töltött be, szellemi vetélkedőket vezetett, ünnepségeket, énekkart, könyvtárat szervezett.

Horváth Ádám eredetileg agrobiológusnak készült, egy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt, majd jó pár évvel később a Honvéd Művészegyüttesben az énekkar tagja és karvezetője volt.

Meghalt Térey János

48 éves korában, hétfőn hajnalban, tragikusan fiatalon, hirtelen egészségügyi probléma következtében meghalt Térey János költő, író, műfordító – adta hírül a Litera.

Térey János Debrecenben született 1970. szeptember 14-én. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997–1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Első díját 1995-ben nyerte el (Déry Tibor-díj), de azóta kéttucatnyinál is több fontos elismerést kapott, köztük József Attila-díjat, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, Szép Ernő-jutalmat, Füst Milán-díjat, de az állam is kitüntette: 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapta meg.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor

Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor, az Antall-kormány egykori államtitkára, az MDF volt elnökségi tagja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel. Szombat este budapesti otthonában hunyt el. Temetéséről később intézkednek.

 

Pongrácz Tibor 1940-ben született Budapesten, diplomát 1963-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1967-ben az ELTE alkalmazott matematika szakán szerzett; 1969-ben doktorált matematikai közgazdaságtan témában. Dolgozott a KSH Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda igazgatóhelyetteseként, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal főosztályvezetőjeként, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet igazgatóhelyetteseként, illetve 1988-től az intézet igazgatójaként, majd 1992-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyetteseként.

Pongrácz Tibor 1992-1993-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, 1993-1994-ben címzetes államtitkárként a privatizációval kapcsolatos feladatokat látott el, 1992-től 1994-ig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is tevékenykedett. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum pénzügyi, illetve gazdaságpolitikai bizottságának ügyvivői, majd elnöki tisztségét töltötte be, az országos elnökség tagja volt 1996-1999-ben, illetve 2001-2003-ban. 2009-ben lépett ki az MDF-ből.

Elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után ma elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Budapest díszpolgára – tudatta a művész felesége az MTI-vel. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.

Bács Ferenc 1936. június 19-én született az erdélyi Nagyszebenben – Sibiu -, majd Kolozsvárott nőtt fel. Előbb a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre iratkozott be, de végül a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet végezte el, majd 1960-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. Felesége Tanai Bella színésznő, 1963-ban született lányuk, Bács Kati szintén színésznő.

Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Elhunyt Tandori Dezső

Szerda reggel 80 éves korában meghalt Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében.

Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. A budapesti bölcsészkaron szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. Rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként alkotott – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán.

Versei a hatvanas évek közepétől jelennek meg rendszeresen, első kötete 1968-ban jelent meg Töredék Hamletnek címmel. A kötettel azonnal magára vonta az irodalmi közvélemény figyelmét, amit tovább fokozott a következő, 1973-as Egy talált tárgy megtisztítása című kötetével, amelyet az első magyarországi posztmodern verseskötetnek tart az irodalomkritika.

 

TANDORI DEZSŐ 2007-BEN (MTI FOTÓ: HONÉCZY BARNABÁS)

 

Tandori a korszak költészeti megújulásának központi szereplőjévé vált; költészetének mind metafizikai mélysége, mind filozofikus játékossága újszerűen és felszabadítóan hatott.

Folyamatosan és sokféle műfajban publikált, írt filozofikus esszéket, újító prózákat, gyerekverseket, Nat Roid álnéven krimisorozatot. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái (Dekalkomániák-sorozat), majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. 1980 óta szépirodalmi kötetei is gyakran az általa készített borítókkal és illusztrációkkal láttak napvilágot.

Igen jelentős a műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított, többek között Musil, Kafka, Rilke, Handke, Bernhard, Sylvia Plath, Cummings, Salinger, Beckett, Virginia Woolf, Elfriede Jelinek műveit ültette át magyarra. A hetvenes évek végén visszavonult az irodalmi élet nyilvánossága elől, abban az időszakban nagy szerepet töltöttek be életében, műveinek is fontos ihletforrásai lettek madarai, Szpéró veréb és társai.

Szpéró halála után, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától ismét kilépett a nyilvánosság elé, sokat utazott, témái közé bekerültek a lovak, a lóversenypályák világa. Abban az időben gyakran szerepelt különböző irodalmi rendezvényeken, saját műveit adta elő meglepő és izgalmas módon, sőt – fején elmaradhatatlan kötött sapkájával – egy televíziós show-műsor egyedi hangú és megjelenésű házigazdája is volt.

Az utóbbi években újra visszavonult a nyilvánosságtól, nem adott interjút, nem vállalt nyilvános szereplést, és keveset publikált. Legutóbb 2017-ben jelent meg az esszéiből, tanulmányaiból összeállított kötete A szomszéd banánhal címmel

1978-ban megkapta a József Attila-díjat, 1998-ban pedig Kossuth-díjjal jutalmazták, de gyakorlatilag a hazai irodalmi elismerések mindegyikét megkapta. 2007-ben Prima Primissima díjas lett, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el munkásságát, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze lett.

Tandori Dezső a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselője volt.

Elhunyt Andy Vajna

Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel. A magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakjának számított, filmproducerként szerzett tapasztalatait itthon a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként kamatoztatta.

1956-ban, családjával együtt  hagyta el Magyarországot, Kaliforniában telepedtek le, Életpályája meglehetősen kalandos volt,  Hong-Kongban volt fodrász és parókakészítő, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással is foglalkozott, ami annyira sikeres volt, hogy inkább átnyergelt erre az iparágra. 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures-t ami elég hamar befutott, a cégnek köszönhetjük például a Rambo-filmeket, de az Angyalszív című Robert De Niro-thrillert vagy a Zenedoboz című remek filmet is.

Vajna 1989-ben társára, arra a libanoni Mario Kassarra hagyta a Carolcót (aki 1996-ban csődbe is vitte) akivel egyébként Cannes-ban ismerkedett meg. A következő lépés a Cinergi Pictures volt, amivel a Walt Disney-vel is gyártott közös filmeket, és olyan produkciók fűződtek a nevéhez, mint a Menekülés a győzelembe, a Vörös zsaru, Az emlékmás, az Air America, a Tombstone, a Die Hard 3, Dredd bíró, az Evita, a Terminátor 3 és a Terminátor: Megváltás, illetve a Terminátor – Sarah Connor krónikái c. tévésorozat.

Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger karrierjét is egyengette, de Bruce Willis vagy Antonio Banderas is nagyon sokat köszönhet neki. Kiváló kapcsolatrendszerét később itthon is kamatoztatta, ahogy kapcsolatépítő képességét is, Budapestet és magyar gyökereit pedig Hollywoodban sem felejtette el. Budapesten forgatták az Evitát, a Menekülés a győzelembe című II,világháborús filmet, a Zenedobozt és a Vörös zsarut is, akkor, amikor hollywoodi filmeket nem volt szokás Kelet-Európában forgatni. 1989-ben alapította meg az InterCom nevű forgalmazó cégét, amin keresztül a nagy amerikai stúdiók (20th Century Fox, Warner Bros., Sony Pictures, Disney, MGM) filmjeit forgalmazta a rendszerváltás után rohamosan bővülő és liberalizálódó filmpiacon.

Életének 95. évében elhunyt Zsitnik Béla,

Életének 95. évében elhunyt Zsitnik Béla, az 1948-as, londoni olimpia kormányos kétevezős versenyszámának bronzérmese.

A jochapress.hu tájékoztatása szerint Zsitnik véletlenül kötött ki az evezésnél: 1941-ben a 17. évében járt, amikor 175 centinél magasabb fiúkat toboroztak. A Pannónia Evezős Egyletbe került, majd az MTE-ben folytatta.

 

Az 1948-as, londoni olimpiára kiutazott három evezős egység közül az 1947-ben már Európa-bajnoki címet szerzett Szendey Antal, Zsitnik Béla (az 1947-ben kormányos Latinovitsot 1948-ban Zimonyi Róbert váltotta) trió szerepelt a legjobban az ott kiharcolt olimpiai bronzérmével, amely egyben a magyar evezőssport első ötkarikás dobogós helyezését is jelentette.
Zsitnik Béla sem 1952-ben, sem 1956-ban nem jutott ki az olimpiára, viszont 1960-ban, 36 évesen a kormányos négyesben (Kiss Lajos, Sarlós György, Sátori József, Zsitnik Béla, kormányos: Latinovits Szaniszló összeállításban) ott lehetett Rómában, de nem jutottak tovább az előfutamnál.
Két évvel később, 38 évesen vonult vissza, pályafutását követően előbb 1967-ben az evezősök főtitkára lett, majd 1972-től szakfelügyelőként szolgálta sportágát. Az MTK Sportlétesítményeket Ellátó Vállalat vezérigazgatójaként 1986-ban vonult nyugdíjba.

MTI