Gyász: elhunyt a híres magyar lelkipásztor, Cseri Kálmán

Életének hetvennyolcadik évében elhunyt Cseri Kálmán nyugalmazott református lelkipásztor. A pap súlyos betegséggel harcolt már két évtizede, de február 13-án végleg feladta a küzdelmet.

Cseri Kálmán 1939. április 30-án született Kecskeméten, 1962-ben szerzett lelkészi oklevelet Budapesten. Cecén, majd a budahegyvidéki gyülekezetben volt segédlelkész, 1971-től nyugdíjba vonulásáig – harminckilenc éven át – a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség lelkészeként szolgált.

– Súlyos betegséggel harcolt már két évtizede. Nem is harcolt, a betegség fölött járt, uralkodott a bajon, hogy szolgálhasson. Minden imádságért hálás volt. Minden jobbulást kegyelemnek vett. S tudta, a Megváltó öröktől szereti őt is – és várja, hogy leomlott földi sátorháza helyett befogadja a mennyei hajlékokba – búcsúznak a lelkésztől a Református.hu oldalon.

Gyász – Elhunyt Torgyán József

Vasárnap otthonában, váratlanul elhunyt Torgyán József – tudta meg a Blikk. A Független Kisgazdapárt egykori elnöke, korábbi földművelési és vidékfejlesztési miniszter 84 esztendős volt. Torgyán József vasárnap reggel, az otthonában lett rosszul. Az életét már nem lehetett megmenteni. A mindig energikus, nagy munkabírású politikus elhunyt.

A halálhír tényét a politikus özvegye, Torgyánné Cseh Mária a Blikknek megerősítette.

Torgyán József Torgyán József 1932. november 16-án született a Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyei Mátészalkán. Középiskolába a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, valamint a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumba járt, 1946-1950 között, ezzel párhuzamosan elvégezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát.

Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon 1955-ben fejezte be kitüntetéses diplomával. Ezt követően ügyvédjelölt lett, 1957. március és július között a Fővárosi Bíróságon volt fogalmazó, majd 1958-ban bejegyezték ügyvédnek. 1990 júliusáig praktizált. Az 1956-os forradalom idején belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba (FKGP), annak 1988-as újjászerveződésekor ismét bekapcsolódott a pártmunkába.

torgyan

 

 

1989-1990-ben a párt főügyészeként, 1990 júniusától 1991 júniusáig mint a kisgazdapárt budapesti szervezetének elnöke tevékenykedett. 1991 áprilisától 1991. június 29-ig a párt társelnöke volt, majd 2002. november 10-ig az FKGP elnöki tisztét töltötte be. Az Országgyűlésnek 1990-től 2002-ig volt tagja. 1990-től csaknem egy évig, majd 1994 és 1998 között az FKGP frakcióvezetője volt, 1990 és 1998 között több parlamenti bizottság munkájában vett részt. 1998. július 8-tól – a választások nyomán létrejött, Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri posztot töltötte be, e tisztségéről 2001. február 8-án lemondott.

Az FKGP 1992 februárjában kilépett a kormánykoalícióból. 1998. szeptember 8-tól 2001-ig a Ferencvárosi Torna Club elnöke is volt. 2007-ben megújuló Magyarország néven pártot alapított, amely egy évig működött. 2000 áprilisában az FKGP országos nagygyűlése köztársasági elnöknek jelölte, de ő ezt nem vállalta el.

Felesége, Torgyánné Cseh Mária Pécsett operettprimadonna, 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő volt.

Elhunyt Kékesi Zoltán

67 éves korában elhunyt a Hungária és a Dolly Roll gitárosa. A zenész 1963 és 1973 között volt a Hungária tagja, majd 1983-tól ő volt a Dolly Roll gitárosa, vezetője és menedzsere is. Barátai már a közösségi oldalaikon búcsúztatják. 8 éves korában (1957) kezdett zongorán tanulni. 1964–1968 között a Kandó Kálmán Technikumban tanult. Felsőfokú tanulmányait 1968–1973 között a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán végezte, ahol üzemmérnöki diplomát szerzett. Első zenekara a Sinus együttes volt, amit az iskolatársaival alapított. 1962–1964 között a Zenit együttesben, 1964–1965 között a Teenagerben játszott, majd 1965–1968 között újra a Zenit tagja lett. 1968–1972 között a Gemini gitárosa volt, 1972-ben rövid időt töltött a Ferm együttesben, majd 1973–1983 között a Hungária tagja volt. 1983-tól gitárosa, vezetője és egyben menedzsere is a Dolly Rollnak.

Elismerései:

  • EMeRTon-díj (1989)
  • Huszka Jenő-díj (1996)
  • ORI Nívódíj

kekesi

Meghalt Klapka György

Az üzletember halálhírét egy közeli hozzátartozó megerősítette a lapnak, a felesége azonban nem kívánt nyilatkozni.
1928-ban született Budapesten, apja művész, anyja kereskedő volt.
Tanulmányait a Színművészeti Főiskolán kezdte, majd balettozni tanult. Először egy budapesti varietében lépett fel, később sok országban megfordult. Két évet töltött Berlinben, az NDK-ból több embert is átvitt Nyugatra, ezért távollétében halálra ítélték. Még táncosként kezdett kereskedelemmel foglalkozni, egyik legismertebb vállalkozása a Klapka Üzletház.
Az utóbbi években a diótermesztés volt a szenvedélye.

klapka-gyorgy

Elhunyt Grespik László

A hírt, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője tudatta az ismerősökkel.

Grespik László igazi botrányhős volt. Egyszer például élő egyenes adásban kenyérrel dobálta meg a Nap-kelte című hírműsor riportereit.

Budapest, 2001. szeptember 17. A Budai Központi Kerületi Bíróság bûncselekmény hiányában elsõfokú ítéletében felmentette Havas Henriket, Hernádi Juditot és Verebes Istvánt, az RTL Klub Heti Hetes címû mûsorának szereplõit a Grespik László, a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal vezetõje által indított becsületsértési ügyben. A képen, elõtérben jobbról: Grespik László felperes beszél, háttérben balról: Verebes István, Hernádi Judit és Havas Henrik, a három alperes.  MTI Fotó: Tóth Gyula

Grespik László 11 évig ügyvédként dolgozott, majd később a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője lett. Sokszor vált közbeszéd tárgyává vitatható nyilatkozataival, médiaszerepléseivel. 2001-ben beperelte a Heti Hetest, mert az adásban „lehülyézték.” A pert akkor elvesztette.

Azóta ügyvédként tevékenykedett, és több könyvet is kiadott.

EMLÉKEZZÜNK A HŐSÖKRE

Az I. világháborúban elesett katonák tiszteletére gyújtottak gyertyát ma a kaposvári Hősök Temetőjében. A megemlékezésen a katonák mellett részt vett többek között Oláh Lajosné alpolgármester és Giber Vilmos tanácsnok is. A régi Szigetvári út mentén 16 ország mintegy 1400 katonája nyugszik.

1918-ban ezen a napon, azaz 11. hó 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a compiégnei erdőben, egy vasúti kocsiban a fegyverletételt a győztes hatalmak Németországgal.

1859-ben helyezték Kaposvárra a 44-es gyalogezredet, azóta folyamatosan állomásoznak katonák a somogyi megyeszékhelyen. A később rosseb bakáknak nevezett ezred az I. világháború alatt számos fronton harcolt. Négy év alatt többször is megsemmisült, valódi létszámának négyszeresét vesztette el a harcokban – emlékeztetett Pásztor István, nyugalmazott ezredes.

1918. őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. A magyar vezetés még elkövette utolsó hibáját. Bár a fegyverletétel csak később lépett életbe, rögtön kihirdették azt, ennek következtében a háborúba belefáradt katonák eldobták fegyvereiket és elhagyták állásaikat. Az ellenséges csapatok pedig ellenállás nélkül hatoltak be a történelmi Magyarország területére, és ejtettek hadifoglyokat. A 44-es gyalogezred katonái azonban rendezett menetoszlopban, teljes fegyverzetben tértek haza, november 14-én.

A Nagy Háborúban a Monarchia teljesen kivérzett, és megszűnt, helyét kisebb nemzetállamok vették át. Magyarország 380 ezer katonája hunyt el és 400 ezren eltűntek. A háborút lezáró párizsi békekonferenciát 1919. január 18-án nyitották meg.

Meghalt Kocsis Zoltán

kosisHatvannégy éves korában elhunyt Kocsis Zoltán Kossuth- és Liszt-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző a Nemzeti Filharmonikusok vezetője.

A hírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is megerősítette a Facebook-oldalán.

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerzőről utoljára október közepén jelent meg hír, akkor külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét lemondta, orvosai ugyanis néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Bár addigra Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, azonban a tőle megszokott intenzitással vetette bele magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna – írta akkori közleményben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és kitértek arra is…

bővebben: mno.hu

Látogatóközpont a Rákoskeresztúri új köztemetőben

Balog Zoltán emberminiszter avatta fel a Rákoskeresztúri új köztemetőben a Nemzeti Örökség Intézetének új látogatóközpontját. Az intézmény nemzeti emlékhely, egyebek mellett az ott nyugvó ’56-osok történetét mutatja be.

 

1956 - Átadták a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontját. MTI Fotó: Soós Lajos
1956 – Átadták a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontját. MTI Fotó: Soós Lajos

A Rákoskeresztúri új köztemető 297-es parcellájában felépített új látogatóközpont a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be. A közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely, amely a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója. A korábbi gyászhely megújítását egyebek mellett az indokolta, hogy kiderült, az emléktáblákon nemcsak az áldozatok, hanem köztörvényes bűnözők és háborús bűnösök neve is szerepelhet.

Az 1886-ban (valójában Kőbányán) megnyitott temető legtávolabbi parcelláiba 1944-től a sírhelyet megfizetni nem tudó szegényeket temették, majd a második világháború után a börtönben, a rabkórházban és a kistarcsai internálótáborban elhunytakat, a kivégzetteket, köztük köztörvényes bűnözőket, és politikai elítélteket is. Az ott eltemetett halottak teljes és hibátlan névsorát szinte lehetetlen összeállítani, mivel több sírhelyhez nem lehet nevet társítani, az azonosítások pedig sokszor esetlegesek a nyilvántartások megbízhatatlansága, egymásnak ellentmondó adatai miatt.

A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti emlékhely emlékérem a köztemető látogatóközpontjában

A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti emlékhely emlékérem a köztemető látogatóközpontjában

Azt intézet levéltári kutatásokat végeztet az elhunytakról, hogy minél pontosabb képet adhasson a parcellákban eltemetett emberekről. A méltó emlékezést, a kegyeletadást 1989-ig szinte lehetetlenné tette, hogy a titokban eltemetett halottak jelöletlen sírjaira nem emeltek hantot, azok besüppedtek, évtizedekig méltatlanul “homorultak”. Erre utal a látogatóközpont jelmondata: “Hol sírjaik homorultak” – áll a NÖRI tájékoztatójában.

A látogatóközpont két ütemben készült el; először Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulójára, 2014. június 16-ára a hat hektár területű nemzeti emlékhely újult meg.

MTI

Elhunyt Józsa Imre

A színész hosszú ideig a József Attila Színház társulatának tagja volt, de már régóta nem állt színpadra. 1988-ban Jászai Mari-díjjal, 1997-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Színpadi szerepei mellett gyakran feltűnt filmekben is, és szinkronszínészként is nagy népszerűségre tett szert.

Józsa Imre 1954. március 18-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, majd népszerű színpadi színész lett. Játszotta többek közt Liliomfit, Poloniust a Hamletben, Valkay tanár urat a Légy jó mindhaláligban, Gremiót A makrancos hölgyben és Dub hadnagyot a Svejkben. Olyan tévéfilmekben bukkant fel, mint A nagyenyedi két fűzfa, a Linda és a Szomszédok sorozat vagy az ismert showműsor, a Gálvölgyi Show.

 

jozsa_imre

Népszerű szinkronszínész volt, az ő hangján szólalt meg több filmben is Nicolas Cage (A szikla, Con Air, Varázslótanonc). Ő volt Hubert Gruber hadnagy a Halló, hallóban, C-3PO a Csillagok háborújában, Dr. Mark Greene a Vészhelyzetben és Garrison tanár úr a South Parkban. Hallhattuk A vágy villamosában Marlon Brando szinkronjaként, a Brian élete több szereplőjeként vagy a Táncoló talpak Ramonjaként.

Filmekben is gyakran felbukkant: szerepelt a Magyar vándorban (2004), a Tibor vagyok, de hódítani akarokban (2006), az Igazából apában (2009) és a Gondolj rámban (2016).

Józsát közleményben búcsúztatták színésztársai, Háda János, Vándor Éva és Újréti László is. Mint az 1967 óta a József Attila Színházban játszó Újréti írta: „Ma először meggyújtok egy mécsest Imre asztalánál, nagyon fájdalmas lesz az elkövetkezendő időszak számomra, hiszen nemcsak kollégák voltunk, hanem a magánéletben is jól megértettük egymást. Azt hiszem, én vagyok az, akivel ő a legtöbbet játszott, rengeteg darabban szerepeltünk együtt. Nem lesz egyszerű színpadra állni ma este, ugyanis a Stúdióban játszunk, ahol olyan emlékezetes darabokat játszottunk együtt, mint Csehov Manója, vagy Kundera Jakab és az ura című darabja. Ő volt Jakab, én voltam az Ura, kultikus előadás volt. Nem is találom a megfelelő szavakat, bár tudtuk, hogy beteg – noha ezt ő mindig a magánügyének tekintette – bizakodtunk az utolsó pillanatig. Nagyon megrázó volt, amikor a nyáron az életműdíjat kapta, említette nekem: hogy úgy érzi, nincs tovább…”

Forrás: mno.hu