Kategória: Hírek

Elhunyt Szívós István

kegyelettel

Életének 72. évében elhunyt az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Szívós István, az FTC egykori klasszis vízilabdázója, aki később edzőként és a klub elnökeként is szolgálta egyesületünket.

Gyászol a Fradi-család. Elhunyt az olimpiai bajnok Szívós István, az FTC egykori játékosa, edzője, elnöke és szakosztály vezetője.

Szívós István 1948. április 24-én született, Budapesten. 12 évesen csatlakozott a Ferencvárosi Torna Clubhoz, fiatalon be is mutatkozott vízilabdacsapatunkban, 16 évesen már kupagyőzelmet ünnepelhetett a mieinkkel.

Húszéves koráig pólózott a Fradiban, ezalatt az időszak alatt két bajnoki címet és összesen három kupaaranyat szerzett.

Már ekkor bekerült a magyar válogatottba is, amellyel később minden létező címet megnyert: kétszer volt első Európa-bajnokságon, egyszer világbajnokságon, és 1976-ban ő is tagja volt a montreali olimpián győztes csapatnak.

A montreali olimpián aranyérmes vízilabdacsapat. Szívós István az álló sorban balról a harmadik.

Szívós Istvánt összesen háromszor választották az Év magyar vízilabdázójának, később, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, két évvel később pedig az Úszó Hírességek Csarnokának a tagjává választották.

Pályafutása után hét éven keresztül, 1983 és 1990 között irányította a Fradi vízilabdacsapatát. A sikerek pedig, akárcsak játékoskarrierje során, itt sem kerülték el. Csapatunkkal kétszer bajnoki címet, kétszer Magyar Kupát nyert, 1989-ben pedig elődöntőig vezette a Kupagyőztesek Európa Kupájában.

1991 és 1998 között az FTC ügyvezető elnökeként szolgálta az FTC-t. Ez az időszak pedig klubunk egyik legsikeresebb korszaka volt. Elég, ha futballcsapatunk örökké felejthetetlen, 1995-ös Bajnokok Ligája-csoportkörbe jutására gondolunk. Elnöksége után a vízilabda-szakosztályt vezette a Ferencvárosnál. A Szívós-család igazi vízilabdacsalád, Szívós István édesapja, idősebb Szívós István szintén olimpiai bajnok volt, míg fia, Szívós Márton világbajnoki aranyat nyert.

Szívós István (1948-2019)

Szívós Istvánt az FTC saját halottjának tekinti. Emlékét örökké megőrizzük!

(forrás: fradi.hu)

kegyelettel

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 71. évében elhunyt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és ennek elődje, a Hököm Színpad, alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája – olvasható a Karinthy Színház közleményében.

 

Karinthy Márton 1949. szeptember 1-jén született Budapesten. 1973-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. 1973–1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975–1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977–1980 között a Thália Színház, 1980–1982 között a Népszínház rendezője volt, 1978–1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok vezetőjeként is dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában. Rendszeresen dolgozott tévérendezőként is.

Temetőlátogatás Halottak napján Budapesten

kegyelettel

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. a közelgő Halottak napjára tekintettel a 15/2016 (V.11) Főv. Kgy. rendelet által meghatározott nyitvatartási időktől eltérően, de figyelemmel a megnövekedett gyalogos- és ügyfélforgalomra az alábbiak szerint áll rendelkezésre.

1.         Temetőirodák nyitvatartása, munkarendje:

A temetőirodákban 2019. október 26. – november 3. között ügyeletet tartanak a temetőlátogatók tájékoztatása, illetve az esetlegesen megnövekedett sírhely újraváltások lebonyolítása érdekében:

·           október 26-27. (szombat-vasárnap)                               08:00-16:00 óráig
·           október 28-29. (hétfő-kedd)                                           07:30-17:00 óráig
·           október 30-november 2. (szerdától szombatig)   08:00-18:00 óráig
·           november 3. (vasárnap)                                                            08:00-13:00 óráig
(vasárnapi nyitvatartás nem vonatkozik az Angeli úti és Tamás utcai urnatemetőkre)

Temetésfelvétel október 31-én a normál munkarend szerinti időben történik, november 1-3. között pedig nincs temetésfelvételre lehetőség.

2019. november 4-én áll vissza a normál munkarend.

2.         Temetők nyitvatartása:

A temetők 2019. október 21. – október 27. között 7-18 óráig,
2019. október 28. – november 3. között 07:00-20:00 óráig tartanak nyitva.
Az Új Köztemető 2019. október 23-án 07:00-20:00 óráig tart nyitva.

2019. november 4-én áll vissza a normál munkarend.

3.         A temetői gépkocsiforgalom rendje:

Az Új Köztemető kivételével, 2019. október 31-én nyitástól november 2-án zárásig a temetőkben tilos a gépkocsiforgalom.
Az Új Köztemetőben 2019. október 23-án, továbbá október 31-én nyitástól november 2-án zárásig díjmentes a gépkocsi behajtás.

Az EU országokban érvényes mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező temető látogatót szállító gépjárművet időkorlátozás nélkül beengedik a temetőkbe abban az esetben, ha ezt a temetői gyalogosforgalom sűrűsége megengedi.
Rendkívül indokolt esetben a temető vezetője vagy megbízottja a nagyon idős, ill. járóképtelen, de mozgáskorlátozott igazolvánnyal nem rendelkező személyt szállító gépkocsit a fenti napokon is beengedheti a temetőbe, amennyiben ezt a gyalogosforgalom sűrűsége lehetővé teszi.
Fentiek alól kivételt képez az Angeli úti és a Tamás utcai temető.

Az Új Köztemetőben kisbuszok segítik a közlekedést az alábbiak szerint:
2019. október 28. – november 3. között 3 db buszt állítanak forgalomba. A mikrobuszok 08:00-17:00 óra között közlekednek, igény szerint.

4.         Megemlékezések

Az Új Köztemető 53-as „szóró” parcellájában Központi Kegyeleti megemlékezést tartanak 2019. október 31-én 17:30 órakor, valamint a Farkasréti temetőben 2019. november 1-én 17:30 órakor.

Halottak napi egyházi megemlékezések további helyszínei:
Angeli              2019. november  01. 15:00
Cinkota            2019. november  01. 14:00
Cinkota            2019. november  01. 15:00
Csepel              2019. november  01. 16:00
Csepel             2019. november  02. 16:00
Tamás u.          2019. november  01. 16:00
Megyer             2019. november  01. 17:00
Rákospalota     2019. november  02. 13:00

További információkért keressék fel a BTI honlapját: https://www.btirt.hu/halottak-napja-2019/

Elhunyt Rajk László építész, volt politikus

kegyelettel

Életének 71. évében meghalt Rajk László építész, látványtervező, volt SZDSZ-es politikus. A halálhírt elsőként az Építészfórum.hu írta meg. Rajk László, az egykori demokratikus ellenzék tagja volt, majd az SZDSZ egyik alapítója.

Rajk LászlóFotó: Neil Bates / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0

Építész, díszlettervező, látványtervező. Építészként egyik legismertebb munkája a Lehel Csarnok, de a Corvin mozi is a nevéhez fűződik.  A Mafilm látványtervezőjeként tervezett többek között Erdély Miklósnak, Sándor Pálnak, Gothár Péternek, Jancsó Miklósnak. A nyolcvanas évektől külföldi filmekben is dolgozik, többek között a Vörös zsaruban és Costa-Gavras Music Box című filmjében működött közre. A kétezres években Tarr Béla utolsó két filmjének látványtervezője is ő volt. Emellett több holokausztkiállítás látványtervezője, például az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum állandó magyar kiállításáé. Nemes Jeles Lászlóval első rövidfilmje óta együtt dolgozik. Apja Rajk László belügyminiszter volt, akit 1949 októberében, fia egyéves kora előtt kivégeztek. Rajk a kezdetektől tagja volt a demokratikus ellenzéknek, lakásán megnyitotta az úgynevezett Rajk-butikot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, 1996-ig parlamenti képviselő, mandátumáról a pártot is érintő korrupciós ügyek elleni tiltakozásból mondott le. Az SZDSZ-ből 2009-ben lépett ki.

Elhunyt Ungvári Tamás

kegyelettel

Ungvári 1930. szeptember 25-én született Diplomát 1952-ben, 21 évesen szerzett az ELTE angol-magyar szakán – írja róla Wikipedia.

Először Tatán tanított egy általános iskolában, majd a Csillag című folyóirat rovatvezetője lett. 1959-től a Magyar Nemzetnél dolgozott szerződéses munkatársként. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–1961-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára.

Ötvennél is több önálló könyve jelent meg, regények, tanulmányok, esszék, továbbá több tucat színdarabot és regényt fordított magyarra. Kitüntetései között ott van a Széchenyi- és József Attila díj, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét és Budapest díszpolgára. Kitüntették a Radnóti Miklós antirasszista díjjal és a Hazám-díjjal is.

Elhunyt Horváth Ádám

kegyelettel

89 éves korában meghalt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas televíziós rendező, írja az MTI.

Horváth a magyar tévézés egyik úttörőjeként részt vett rengeteg tévéjáték készítésében, egyetemi tanárként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a szakemberképzésben is. Legismertebb alkotása a Szomszédok című tévés sorozat volt, amit 12 éven át írt és rendezett.

 

A rendező Budapesten született Horváth Zoltán újságíró és Sárközi Márta író, műfordító gyermekeként. Nevelőapja Sárközi György költő, féltestvére a jelenleg Londonban élő író, Sárközi Mátyás, nagyapja pedig Molnár Ferenc volt. A háborút követő nehéz éveket Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekotthonában vészelte át, mivel édesanyja a Válasz című lap szerkesztése és a család anyagi nehézségei miatt átmeneti segítségre szorult. Horváth a Gaudiopolis gyermekköztársaságban tizenöt évesen “kultuszminiszteri” tisztséget töltött be, szellemi vetélkedőket vezetett, ünnepségeket, énekkart, könyvtárat szervezett.

Horváth Ádám eredetileg agrobiológusnak készült, egy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt, majd jó pár évvel később a Honvéd Művészegyüttesben az énekkar tagja és karvezetője volt.

Meghalt Térey János

kegyelettelLeave a comment

48 éves korában, hétfőn hajnalban, tragikusan fiatalon, hirtelen egészségügyi probléma következtében meghalt Térey János költő, író, műfordító – adta hírül a Litera.

Térey János Debrecenben született 1970. szeptember 14-én. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997–1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Első díját 1995-ben nyerte el (Déry Tibor-díj), de azóta kéttucatnyinál is több fontos elismerést kapott, köztük József Attila-díjat, Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, Szép Ernő-jutalmat, Füst Milán-díjat, de az állam is kitüntette: 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat kapta meg.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor

kegyelettelLeave a comment

Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor, az Antall-kormány egykori államtitkára, az MDF volt elnökségi tagja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel. Szombat este budapesti otthonában hunyt el. Temetéséről később intézkednek.

 

Pongrácz Tibor 1940-ben született Budapesten, diplomát 1963-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1967-ben az ELTE alkalmazott matematika szakán szerzett; 1969-ben doktorált matematikai közgazdaságtan témában. Dolgozott a KSH Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda igazgatóhelyetteseként, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal főosztályvezetőjeként, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet igazgatóhelyetteseként, illetve 1988-től az intézet igazgatójaként, majd 1992-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyetteseként.

Pongrácz Tibor 1992-1993-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, 1993-1994-ben címzetes államtitkárként a privatizációval kapcsolatos feladatokat látott el, 1992-től 1994-ig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is tevékenykedett. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum pénzügyi, illetve gazdaságpolitikai bizottságának ügyvivői, majd elnöki tisztségét töltötte be, az országos elnökség tagja volt 1996-1999-ben, illetve 2001-2003-ban. 2009-ben lépett ki az MDF-ből.

Elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész

kegyelettelLeave a comment

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után ma elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Budapest díszpolgára – tudatta a művész felesége az MTI-vel. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.

Bács Ferenc 1936. június 19-én született az erdélyi Nagyszebenben – Sibiu -, majd Kolozsvárott nőtt fel. Előbb a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre iratkozott be, de végül a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet végezte el, majd 1960-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. Felesége Tanai Bella színésznő, 1963-ban született lányuk, Bács Kati szintén színésznő.

Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Elhunyt Tandori Dezső

kegyelettelLeave a comment

Szerda reggel 80 éves korában meghalt Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében.

Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. A budapesti bölcsészkaron szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. Rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként alkotott – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán.

Versei a hatvanas évek közepétől jelennek meg rendszeresen, első kötete 1968-ban jelent meg Töredék Hamletnek címmel. A kötettel azonnal magára vonta az irodalmi közvélemény figyelmét, amit tovább fokozott a következő, 1973-as Egy talált tárgy megtisztítása című kötetével, amelyet az első magyarországi posztmodern verseskötetnek tart az irodalomkritika.

 

TANDORI DEZSŐ 2007-BEN (MTI FOTÓ: HONÉCZY BARNABÁS)

 

Tandori a korszak költészeti megújulásának központi szereplőjévé vált; költészetének mind metafizikai mélysége, mind filozofikus játékossága újszerűen és felszabadítóan hatott.

Folyamatosan és sokféle műfajban publikált, írt filozofikus esszéket, újító prózákat, gyerekverseket, Nat Roid álnéven krimisorozatot. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái (Dekalkomániák-sorozat), majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. 1980 óta szépirodalmi kötetei is gyakran az általa készített borítókkal és illusztrációkkal láttak napvilágot.

Igen jelentős a műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított, többek között Musil, Kafka, Rilke, Handke, Bernhard, Sylvia Plath, Cummings, Salinger, Beckett, Virginia Woolf, Elfriede Jelinek műveit ültette át magyarra. A hetvenes évek végén visszavonult az irodalmi élet nyilvánossága elől, abban az időszakban nagy szerepet töltöttek be életében, műveinek is fontos ihletforrásai lettek madarai, Szpéró veréb és társai.

Szpéró halála után, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától ismét kilépett a nyilvánosság elé, sokat utazott, témái közé bekerültek a lovak, a lóversenypályák világa. Abban az időben gyakran szerepelt különböző irodalmi rendezvényeken, saját műveit adta elő meglepő és izgalmas módon, sőt – fején elmaradhatatlan kötött sapkájával – egy televíziós show-műsor egyedi hangú és megjelenésű házigazdája is volt.

Az utóbbi években újra visszavonult a nyilvánosságtól, nem adott interjút, nem vállalt nyilvános szereplést, és keveset publikált. Legutóbb 2017-ben jelent meg az esszéiből, tanulmányaiból összeállított kötete A szomszéd banánhal címmel

1978-ban megkapta a József Attila-díjat, 1998-ban pedig Kossuth-díjjal jutalmazták, de gyakorlatilag a hazai irodalmi elismerések mindegyikét megkapta. 2007-ben Prima Primissima díjas lett, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el munkásságát, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze lett.

Tandori Dezső a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselője volt.