Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor

Hetvennyolc éves korában elhunyt Pongrácz Tibor, az Antall-kormány egykori államtitkára, az MDF volt elnökségi tagja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel. Szombat este budapesti otthonában hunyt el. Temetéséről később intézkednek.

 

Pongrácz Tibor 1940-ben született Budapesten, diplomát 1963-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1967-ben az ELTE alkalmazott matematika szakán szerzett; 1969-ben doktorált matematikai közgazdaságtan témában. Dolgozott a KSH Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda igazgatóhelyetteseként, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal főosztályvezetőjeként, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet igazgatóhelyetteseként, illetve 1988-től az intézet igazgatójaként, majd 1992-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyetteseként.

Pongrácz Tibor 1992-1993-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt, 1993-1994-ben címzetes államtitkárként a privatizációval kapcsolatos feladatokat látott el, 1992-től 1994-ig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is tevékenykedett. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum pénzügyi, illetve gazdaságpolitikai bizottságának ügyvivői, majd elnöki tisztségét töltötte be, az országos elnökség tagja volt 1996-1999-ben, illetve 2001-2003-ban. 2009-ben lépett ki az MDF-ből.

Elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után ma elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Budapest díszpolgára – tudatta a művész felesége az MTI-vel. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.

Bács Ferenc 1936. június 19-én született az erdélyi Nagyszebenben – Sibiu -, majd Kolozsvárott nőtt fel. Előbb a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre iratkozott be, de végül a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet végezte el, majd 1960-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. Felesége Tanai Bella színésznő, 1963-ban született lányuk, Bács Kati szintén színésznő.

Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Elhunyt Tandori Dezső

Szerda reggel 80 éves korában meghalt Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében.

Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. A budapesti bölcsészkaron szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. Rövid ideig nevelőtanárként dolgozott, 1971-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként alkotott – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán.

Versei a hatvanas évek közepétől jelennek meg rendszeresen, első kötete 1968-ban jelent meg Töredék Hamletnek címmel. A kötettel azonnal magára vonta az irodalmi közvélemény figyelmét, amit tovább fokozott a következő, 1973-as Egy talált tárgy megtisztítása című kötetével, amelyet az első magyarországi posztmodern verseskötetnek tart az irodalomkritika.

 

TANDORI DEZSŐ 2007-BEN (MTI FOTÓ: HONÉCZY BARNABÁS)

 

Tandori a korszak költészeti megújulásának központi szereplőjévé vált; költészetének mind metafizikai mélysége, mind filozofikus játékossága újszerűen és felszabadítóan hatott.

Folyamatosan és sokféle műfajban publikált, írt filozofikus esszéket, újító prózákat, gyerekverseket, Nat Roid álnéven krimisorozatot. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái (Dekalkomániák-sorozat), majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. 1980 óta szépirodalmi kötetei is gyakran az általa készített borítókkal és illusztrációkkal láttak napvilágot.

Igen jelentős a műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított, többek között Musil, Kafka, Rilke, Handke, Bernhard, Sylvia Plath, Cummings, Salinger, Beckett, Virginia Woolf, Elfriede Jelinek műveit ültette át magyarra. A hetvenes évek végén visszavonult az irodalmi élet nyilvánossága elől, abban az időszakban nagy szerepet töltöttek be életében, műveinek is fontos ihletforrásai lettek madarai, Szpéró veréb és társai.

Szpéró halála után, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától ismét kilépett a nyilvánosság elé, sokat utazott, témái közé bekerültek a lovak, a lóversenypályák világa. Abban az időben gyakran szerepelt különböző irodalmi rendezvényeken, saját műveit adta elő meglepő és izgalmas módon, sőt – fején elmaradhatatlan kötött sapkájával – egy televíziós show-műsor egyedi hangú és megjelenésű házigazdája is volt.

Az utóbbi években újra visszavonult a nyilvánosságtól, nem adott interjút, nem vállalt nyilvános szereplést, és keveset publikált. Legutóbb 2017-ben jelent meg az esszéiből, tanulmányaiból összeállított kötete A szomszéd banánhal címmel

1978-ban megkapta a József Attila-díjat, 1998-ban pedig Kossuth-díjjal jutalmazták, de gyakorlatilag a hazai irodalmi elismerések mindegyikét megkapta. 2007-ben Prima Primissima díjas lett, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el munkásságát, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze lett.

Tandori Dezső a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselője volt.

Elhunyt Andy Vajna

Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel. A magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakjának számított, filmproducerként szerzett tapasztalatait itthon a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosként kamatoztatta.

1956-ban, családjával együtt  hagyta el Magyarországot, Kaliforniában telepedtek le, Életpályája meglehetősen kalandos volt,  Hong-Kongban volt fodrász és parókakészítő, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással is foglalkozott, ami annyira sikeres volt, hogy inkább átnyergelt erre az iparágra. 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures-t ami elég hamar befutott, a cégnek köszönhetjük például a Rambo-filmeket, de az Angyalszív című Robert De Niro-thrillert vagy a Zenedoboz című remek filmet is.

Vajna 1989-ben társára, arra a libanoni Mario Kassarra hagyta a Carolcót (aki 1996-ban csődbe is vitte) akivel egyébként Cannes-ban ismerkedett meg. A következő lépés a Cinergi Pictures volt, amivel a Walt Disney-vel is gyártott közös filmeket, és olyan produkciók fűződtek a nevéhez, mint a Menekülés a győzelembe, a Vörös zsaru, Az emlékmás, az Air America, a Tombstone, a Die Hard 3, Dredd bíró, az Evita, a Terminátor 3 és a Terminátor: Megváltás, illetve a Terminátor – Sarah Connor krónikái c. tévésorozat.

Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger karrierjét is egyengette, de Bruce Willis vagy Antonio Banderas is nagyon sokat köszönhet neki. Kiváló kapcsolatrendszerét később itthon is kamatoztatta, ahogy kapcsolatépítő képességét is, Budapestet és magyar gyökereit pedig Hollywoodban sem felejtette el. Budapesten forgatták az Evitát, a Menekülés a győzelembe című II,világháborús filmet, a Zenedobozt és a Vörös zsarut is, akkor, amikor hollywoodi filmeket nem volt szokás Kelet-Európában forgatni. 1989-ben alapította meg az InterCom nevű forgalmazó cégét, amin keresztül a nagy amerikai stúdiók (20th Century Fox, Warner Bros., Sony Pictures, Disney, MGM) filmjeit forgalmazta a rendszerváltás után rohamosan bővülő és liberalizálódó filmpiacon.

Életének 95. évében elhunyt Zsitnik Béla,

Életének 95. évében elhunyt Zsitnik Béla, az 1948-as, londoni olimpia kormányos kétevezős versenyszámának bronzérmese.

A jochapress.hu tájékoztatása szerint Zsitnik véletlenül kötött ki az evezésnél: 1941-ben a 17. évében járt, amikor 175 centinél magasabb fiúkat toboroztak. A Pannónia Evezős Egyletbe került, majd az MTE-ben folytatta.

 

Az 1948-as, londoni olimpiára kiutazott három evezős egység közül az 1947-ben már Európa-bajnoki címet szerzett Szendey Antal, Zsitnik Béla (az 1947-ben kormányos Latinovitsot 1948-ban Zimonyi Róbert váltotta) trió szerepelt a legjobban az ott kiharcolt olimpiai bronzérmével, amely egyben a magyar evezőssport első ötkarikás dobogós helyezését is jelentette.
Zsitnik Béla sem 1952-ben, sem 1956-ban nem jutott ki az olimpiára, viszont 1960-ban, 36 évesen a kormányos négyesben (Kiss Lajos, Sarlós György, Sátori József, Zsitnik Béla, kormányos: Latinovits Szaniszló összeállításban) ott lehetett Rómában, de nem jutottak tovább az előfutamnál.
Két évvel később, 38 évesen vonult vissza, pályafutását követően előbb 1967-ben az evezősök főtitkára lett, majd 1972-től szakfelügyelőként szolgálta sportágát. Az MTK Sportlétesítményeket Ellátó Vállalat vezérigazgatójaként 1986-ban vonult nyugdíjba.

MTI

Elhunyt Seregély István

Nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Seregély István nyugalmazott egri érsek – közölte az Egri Főegyházmegye a honlapján hétfőn.
A közleményben emlékeztetnek, Seregély István 1931. március 13-án, Szombathelyen született. Középiskoláit a miskolci Fráter György Gimnáziumban végezte.

Teológiai tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1955. június 19-én Szombathelyen szentelték pappá. 1974-ig káplánként szolgált Gyöngyösfalun, majd Nyőgéren, Bagodvitenyéden, Zalaegerszegen, Szombathelyen. 1987-ig plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen.
Szent II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri érsekké, július 25-én szentelték püspökké az egri bazilikában. 1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1993-tól 2001-ig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) alelnöke volt. 2007. június 9-től nyugalmazott érsek.

MTI/temetkezes-info.hu

Elhunyt Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balettművész, balettmester

Fotó: Google

Elhunyt 84 éves korában Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balettművész, balettmester – tudatta hétfőn a Magyar Táncművészeti Egyetem az MTI-vel.

A művészt hétfőn érte a halál. Kun Zsuzsát a Magyar Táncművészeti Egyetem saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik – olvasható a közleményben,.
Kun Zsuzsa 1934. december 9-én született Budapesten. Az operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt 1943 és 1949 között, majd a dalszínház tagja lett. 1952 és 1977 között az operaház magántáncosa, később örökös tagja és mesterművésze volt.
Párhuzamosan 1972-től a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődje, az Állami Balett Intézet, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola főiskolai tanára, balettmestere, később professor emeritája. 1972 és 1979-ben között az Állami Balett Intézet igazgatója volt. Kun Zsuzsát 2018 szeptemberében az egyetem szenátusa rector emerita címmel tüntette ki.
Kun Zsuzsa a repertoár összes főszerepét eltáncolta. Nagyszerű klasszikus balerina volt, aki drámai, lírai, sőt komikus szerepeiben egyaránt kimagasló alakításokat nyújtott, s külföldön is sok sikert aratott.
Művészi munkáját 1971-ben a kiváló művészi címmel tüntették ki. 2003-ban lett A Magyar Állami Operaház mesterművésze, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta.
MTI 

A pályán érte a halál

Csorna — Van-e annál fájdalmasabb, amikor a szerelmünket, életünk értelmét a szemünk láttára veszítjük el? Az egyik pillanatban még minden a legnagyobb rendben, aztán a következő másodpercben bekövetkezik a szörnyű vég… Nagyon nehéz, szinte lehetetlen megérteni és elfogadni Sipőcz Tamás (†28) tragédiáját.
A Csorna focistája vasárnap délelőtt még az esküvőjét tervezgette, boldog volt, néhány órával később viszont pillanatok alatt szertefoszlottak a csodálatos álmok. A sportoló magatehetetlenül esett össze a Lébény elleni megyei bajnoki meccsen. Megállt a szíve.

Még megdöbbentőbb a történet, ha hozzátesszük, hogy menyasszonyának, aki minden mérkőzésén ott szurkolt neki a pálya szélén, végig kellett néznie a borzasztó jeleneteket… A szerencsétlenül járt futballistáért mindent megtettek a mentősök, akik öt-hat percen belül megérkeztek a helyszínre, s még a pályán újraélesztették a fiatalembert. Akkor még mindenki reménykedett…
Igyekeztek stabilizálni az állapotát, betették a mentőkocsiba, de a jármű nem tudott elindulni. Ismét újraélesztésre volt szükség. Körülbelül negyven-ötven percig küzdött Sipőczért az orvos, de hiába. Ott hunyt el, ahol a legjobban érezte magát: a futballpályán…

A labdarúgó a jövő nyáron házasodott volna össze menyasszonyával, a pár már a nagy nap időpontját is kitűzte. Kerestük a sportoló kedvesét, ám a tragédia és a gyász miatt – érthető módon – képtelen volt nyilatkozni lapunknak.

– Bennünket is lesújtott Tamás halálának a híre, hiszen soha semmilyen problémája nem volt az egészségével – mesélte a könnyeivel küszködve Takács Lajos, a Répcementi SE elnöke. Sipőcz öt idényt töltött el a klubnál, idén szerződött Csornára. – Felfoghatatlan, hogy egy huszonnyolc éves fiatalemberrel ilyen szörnyűség történhet. A menyasszonyával egy évvel ezelőtt vásárolta meg álmai otthonát, egy közös családi házat. Amellett, hogy jövőre mondták volna ki a boldogító igent, már a családalapítást is tervezték. Csendes, mosolygós, tisztelettudó és végtelenül segítőkész ember volt, mindenben számíthattam rá.

Megemlékezést tartanak

A Csornai Sportegyesület hivatalos honlapján őszinte részvétét fejezte ki a sportoló családjának, hozzátartozóinak. Korábbi együttese pedig gyertyagyújtást szervez. Az eseményre ma 18 órakor kerül sor a dénesfai focipályán. A klub kérése, hogy a részvétnyilvánítók gyertyát és mécsest hozzanak magukkal.

Forrás: blikk.hu

Elhunyt Bőzsöny Ferenc

Nyolcvannyolc éves korában csütörtökön elhunyt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió egykori főbemondója – közölte a család az MTI-vel.

Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. 1956-tól 1996-ig dolgozott a rádió bemondójaként, 1988-tól főbemondóként. Már rádiósként vették fel az ELTE magyar-történelem szakára, majd újabb három év angol szakos tanulmányok után magyar nyelvészetből doktorált.

 

Bőzsöny Ferenc a rádió mellett televíziós műsorok készítésében is részt vett. Ezek közül legismertebb a Magyar Televízió népszerű tudományos-ismeretterjesztő magazinja, a Delta című műsor, amelynek több mint 40 éven át volt narrátora. A Kossuth rádióban 2000 pünkösdjétől indult el a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait kezdetekben ő látta el.

1973-tól volt tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektorának, Bíró László püspöknek meghívására az intézet retorikatanára lett.

Bőzsöny Ferenc elnyerte a Magyar Rádió és Televízió nívódíját, 1997-ben Kazinczy-díjban részesült. 2000-ben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje elismerést vehette át, 2005-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott.

Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgára.

Temetéséről később intézkednek.

Elhunyt Baleczky Annamária

Elhunyt Baleczky Annamária, az egykori tévébemondónő  Idén januárban ünnepelte 70. születésnapját. 1971-ben került a Magyar Rádióba a politikai adások főszerkesztőségére, 1973-tól kezdte bemondói karrierjét, és egy évre rá már a Magyar Televízióban találta magát, ahol csaknem 26 éven át dolgozott.