Emlékezzünk, Külföldről érkezett — 2022.02.22. at 12:25

A keresztek dombja: a Litván Golgota

by

Litvánia katolikus zarándokhelye olyan, mintha a világegyetem temetője lenne, olvasható a helyszín hivatalos honlapján az egyik kommentben. A Kryziu Kalnas (keresztek dombja), amely Riga felé vezető főúton, Šiauliait városától 12 kilométerre északra található Kelet-Európa egyik legmegrázóbb, mégis lélekemelő történetét tudhatja magáénak.

Hogy miként jött létre Litvánia nemzeti identitás szimbóluma a múlt homályába vész. Az egyik legenda szerint a 19. század közepén a környék egyik lakója súlyosan megbetegedett, és fogadalmat tett, hogy ha meggyógyul, keresztet emeltet a hegyen. Egy másik verzió szerint ezen a dombon temettek el néhány felkelőt, akik 1831 és 1863 között szítottak lázadást az orosz cár ellen, és az ő emlékükre emeltek itt először keresztet. A harmadik variáció szerint egy aggódó apa emeltetett keresztet a dombon a gyermeke felépüléséért, a negyedik feltételezés szerint pedig 300 évvel ezelőtt két herceg pereskedett egymással, és a győztes fél emeltette ezen a helyen az első keresztet.

Egy biztos a 20. század elején a domb már szent helynek számított. Az első világháború után, a csak két évtizedig tartó litván függetlenség éveiben a dombot átmenetileg elhanyagolták, s ötvenre csappant a feszületek száma, ám néhány héttel az ország 1940-es szovjet megszállása után már ismét több ezer kisebb-nagyobb kereszt állt a siauliai dombon.

A kommunista hatalomátvételt követően az egyre szaporodó keresztekkel és keresztre feszített Jézusokkal teli dombocska hamar politikai üzenetet is hordozott, a nemzeti ellenállás jelképévé vált. Moszkva utasítására három alkalommal – 1961-ben, 1973-ban és 1975-ben – le is dózerolták az újra meg újra elhelyezett több ezer keresztet és a dombot. A fafeszületeket szétverték, a vasból készülteket hulladék fémként elszállították, a domb helyét pedig szeméttel borították el. A szovjethatalom durva fellépése csak olaj volt a tűzre: a litvánok néhány hét alatt visszaépítették a dombot, s az elhordott feszületeket újakkal pótolták.

A három kudarcba fulladt akció után az is felmerült, hogy az egyik közeli folyóra vízi erőművet építenek, örökre elárasztva a dombot és környékét. A teljhatalmú szovjet kommunista párt csak 1985-ben, Mihail Gorbacsov főtitkárrá választása után hagyott fel végleg a rombolással, s amikor a balti állam 1990 márciusában kihirdette önállóságát, már 60 ezer kereszt állt a dombon.

A kommunizmus bukása után hirtelen világhírű lett a hely, különösen azután, hogy 1993. szeptember 7-én II. János Pál pápa meglátogatta a Keresztek-dombját, egymillió hívő előtt celebrált szabadtéri misét. A ferences rendet bízta meg, hogy építsenek kolostort, ennek alapkövét a kilencvenes években letették, avatása 2000-ben történt meg.

Hogy jelenleg hány kereszt, Jézus, Szűz Mária stb. van a dombon, azt pontosan nem lehet tudni: egyesek szerint 100 ezer, de van olyan vélemény, hogy 1 millió a keresztek száma.

A Keresztek-dombja manapság minden litván család zarándokhelye, bárki szabadon látogathatja és állíthatja fel a saját keresztjét. A litván hívők egy csoportja és néhány önkéntes tartja rendben, akik ügyelnek arra, hogy a látogatók tiszteletben tartsák a fő rendszabályt: a fakeresztek tövében szigorúan tilos a gyertyagyújtás. További információk a Litván Golgota honlapján! További fotók itt!

Tisztelt Hozzátartozók!

A kegyelettel.hu portálon keresztül lehetőséget nyújtunk Online temetés közvetítés megrendelésére, illetve a szolgáltatással kapcsolatos további információk megszerzésére, ha az alábbi űrlapot kitöltik.

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .