Főoldal / Hírek / Mit mesélnek a sírok 1400 év után? – Kora avar kori temetkezéseket tártak fel Kecskeméten

Mit mesélnek a sírok 1400 év után? – Kora avar kori temetkezéseket tártak fel Kecskeméten

Közel 1400 év telt el azóta, hogy egy közösség tagjai végső nyugalomra helyezték halottaikat a mai Kecskemét területén. A sírok azonban megőriztek valamit abból, ahogyan az akkori emberek a búcsúra, az emlékezésre és talán a halál utáni életre tekintettek.

A kecskeméti katonai repülőtér területén végzett régészeti feltárás során kilenc, a Kr. u. 7. század első felére keltezhető kora avar kori sír került elő. Az ásatást 2026 nyarán a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai végezték Fazekas András Kristóf régész vezetésével, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából. 24.hu

A leletek első vizsgálata alapján öt nő és két férfi nyughelyét azonosították. Két erősen bolygatott sír esetében egyelőre nem lehetett meghatározni az elhunyt nemét. Egy kivétellel felnőtteket temettek ide. A sírok tájolása viszonylag egységes volt, három esetben pedig sírépítmény nyomait is sikerült megfigyelni. KecsUP

Tárgyak, amelyek elkísérték a halottakat

A temetkezések különlegességét nem csupán koruk adja. Az elhunytak mellé számos személyes, viseleti és használati tárgy került.

A férfisírokban bronz- és ezüstveretekkel díszített övek, valamint fegyverek maradványait találták. Az egyik harcos mellett reflexíjhoz tartozó csontmerevítők, háromélű vas nyílhegyek, tegezszerelvények és szúró-vágó fegyverek feküdtek. 24.hu

A női sírokból bronz- és ezüstfülbevalók, színes gyöngyök és más használati tárgyak kerültek elő. Különösen érdekes egy kék üvegberakással díszített ezüst fülbevalópár. Csontlemezes skatulyák és pipereeszközök maradványait is megtalálták; ezek egy része kozmetikumok tárolására vagy használatára szolgálhatott. 24.hu

Étel a halott mellett

A kegyeleti szempontból talán legérdekesebb részlet azonban az, hogy hat sírban állati maradványokat is találtak.

A női sírokban szárnyasok csontjai kerültek elő, míg az egyik férfi mellett egy emlős maradványait találták meg. A régészek ezt úgy értelmezik, hogy az elhunytak mellé ételt helyezhettek. Ez a temetkezési szokás összefügghetett az avar közösségek hitvilágával, amelyről ma még viszonylag keveset tudunk. 24.hu

Mai szemmel különösen érdekes belegondolni: a búcsúztatás formái másfél évezred alatt gyökeresen megváltoztak, de az igény, hogy az elhunyttól valamilyen személyes és jelentéssel bíró módon vegyünk búcsút, nagyon régi része az emberi kultúrának.

A sírokba helyezett ékszer, fegyver, étel vagy személyes használati tárgy ma régészeti lelet. Azok számára azonban, akik egykor elhelyezték őket, minden bizonnyal egészen más jelentésük volt.

Tovább vizsgálják a leleteket

A kecskeméti repülőtér területén feltárt sírok leletanyaga a Kecskeméti Katona József Múzeumba került. A maradványokon és tárgyakon további természettudományos és tipokronológiai vizsgálatokat végeznek, amelyek újabb részleteket árulhatnak el az egykor ezen a vidéken élő emberekről.

Fazekas András Kristóf / Kecskeméti Katona József Múzeum


Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.