Hauszmann Alajosra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

A 175 éve született Hauszmann Alajosra, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete vagy például Budavári Palota átépítésének tervezőjére emlékeztek a Fiumei úti sírkertben csütörtökön.

    Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója az építész védett sírjánál tartott csütörtöki megemlékezésen kiemelte, hogy Hauszmann Alajos épületeivel, különösen a Budai Várnegyed megalkotásával Budapest mai arcának jelentős formálója lett.  
    Mint rámutatott, Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében tanult többek között Alpár Ignác, Lajta Béla, valamint Komor Marcell is.
    A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy bemutassa a Fiumei úti sírkert elhunytjainak életművét. A nemzeti panteont bemutató applikáció, a FiumeiGuide segítségével az itt nyugvó Hauszmann Alajos munkásságát is megismerhetik az érdeklődők – mondta Móczár Gábor.
    „Hauszmann Alajos hagyatéka, amely a magyar építészeti kultúra megkerülhetetlen része, kézzelfogható valóságában ma is itt áll előttünk” – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.
    A kormánybiztos kiemelte, hogy a Nemzeti Hauszmann Program révén a hosszú évtizedekig elhanyagolt Budai Várnegyed területén Európa legszebb épületei és közösségi terei emelkednek ki a földből.
     Ismét eredeti fényében látható a Szent István-terem, újjáépültek a Lovarda és a Főőrség épületei, valamint a Stöckl-lépcső is. Megújult a Csikós-udvar, valamint a budai Vár két híres szökőkútja, Mátyás-kút és a Halászó gyerekek kútja is – tette hozzá Fodor Gergely.
    Hauszmann Alajos (1847-1926) a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, majd a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire. Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.
   

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .