Meghalt Berek Katalin

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze – tudatta a család az MTI-vel hétfőn.

A művészt vasárnap érte a halál, temetéséről később intézkednek.

Berek Katalin 1952 és 1970 között, valamint 1974 és 1985 között a Nemzeti Színház, 1970 és 1974 között a Huszonötödik Színház, 1985 és 1991 között a Győri Kisfaludy Színház majd 1992 és 1993 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt.

Számos filmben szerepelt, az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította.

Több díjjal is elismerték művészetét:

  • 1957-ben és 1963-ban Jászai Mari-díjat,
  • 1973-ban Kazinczy-díjat kapott.
  • 1970-ben érdemes művész,
  • 1988-ban kiváló művész,
  • 2000 augusztusában a Nemzet Színésze cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett.

Meghalt Burger Barna

Súlyos betegségben meghalt Burger Barna fotós keddre virradóra – tudatta a család az MTI-vel.

burger
Orbán Viktor is gyászolja a fotóst /Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd

Burger Barna Budapesten született 1965-ben. Az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Práter utcai fényképésziskolát végezte el. A rendszerváltás idején kezdett dolgozni fotográfusként. Volt fotóriporter napilapnál, magazinnál. 1993 óta fényképezett a Fidesznek, illetve a kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnök személyi fotósa volt. Alkalmazott és művészi fényképei magazinokban és önálló albumokban jelentek meg. Első albumát 1999-ben mutatták be. Köteteibe például az országos kéktúráról készített képeit vagy íróportrét gyűjtötte egybe.
Számos kiállításon mutatták be fényképeit, Magyarországon kívül a többi között New Yorkban, Berlinben.

Gyász: elhunyt a híres magyar lelkipásztor, Cseri Kálmán

Életének hetvennyolcadik évében elhunyt Cseri Kálmán nyugalmazott református lelkipásztor. A pap súlyos betegséggel harcolt már két évtizede, de február 13-án végleg feladta a küzdelmet.

Cseri Kálmán 1939. április 30-án született Kecskeméten, 1962-ben szerzett lelkészi oklevelet Budapesten. Cecén, majd a budahegyvidéki gyülekezetben volt segédlelkész, 1971-től nyugdíjba vonulásáig – harminckilenc éven át – a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség lelkészeként szolgált.

– Súlyos betegséggel harcolt már két évtizede. Nem is harcolt, a betegség fölött járt, uralkodott a bajon, hogy szolgálhasson. Minden imádságért hálás volt. Minden jobbulást kegyelemnek vett. S tudta, a Megváltó öröktől szereti őt is – és várja, hogy leomlott földi sátorháza helyett befogadja a mennyei hajlékokba – búcsúznak a lelkésztől a Református.hu oldalon.

Gyász – Elhunyt Torgyán József

Vasárnap otthonában, váratlanul elhunyt Torgyán József – tudta meg a Blikk. A Független Kisgazdapárt egykori elnöke, korábbi földművelési és vidékfejlesztési miniszter 84 esztendős volt. Torgyán József vasárnap reggel, az otthonában lett rosszul. Az életét már nem lehetett megmenteni. A mindig energikus, nagy munkabírású politikus elhunyt.

A halálhír tényét a politikus özvegye, Torgyánné Cseh Mária a Blikknek megerősítette.

Torgyán József Torgyán József 1932. november 16-án született a Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyei Mátészalkán. Középiskolába a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, valamint a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumba járt, 1946-1950 között, ezzel párhuzamosan elvégezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát.

Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon 1955-ben fejezte be kitüntetéses diplomával. Ezt követően ügyvédjelölt lett, 1957. március és július között a Fővárosi Bíróságon volt fogalmazó, majd 1958-ban bejegyezték ügyvédnek. 1990 júliusáig praktizált. Az 1956-os forradalom idején belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba (FKGP), annak 1988-as újjászerveződésekor ismét bekapcsolódott a pártmunkába.

torgyan

 

 

1989-1990-ben a párt főügyészeként, 1990 júniusától 1991 júniusáig mint a kisgazdapárt budapesti szervezetének elnöke tevékenykedett. 1991 áprilisától 1991. június 29-ig a párt társelnöke volt, majd 2002. november 10-ig az FKGP elnöki tisztét töltötte be. Az Országgyűlésnek 1990-től 2002-ig volt tagja. 1990-től csaknem egy évig, majd 1994 és 1998 között az FKGP frakcióvezetője volt, 1990 és 1998 között több parlamenti bizottság munkájában vett részt. 1998. július 8-tól – a választások nyomán létrejött, Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri posztot töltötte be, e tisztségéről 2001. február 8-án lemondott.

Az FKGP 1992 februárjában kilépett a kormánykoalícióból. 1998. szeptember 8-tól 2001-ig a Ferencvárosi Torna Club elnöke is volt. 2007-ben megújuló Magyarország néven pártot alapított, amely egy évig működött. 2000 áprilisában az FKGP országos nagygyűlése köztársasági elnöknek jelölte, de ő ezt nem vállalta el.

Felesége, Torgyánné Cseh Mária Pécsett operettprimadonna, 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő volt.

Elhunyt Kékesi Zoltán

67 éves korában elhunyt a Hungária és a Dolly Roll gitárosa. A zenész 1963 és 1973 között volt a Hungária tagja, majd 1983-tól ő volt a Dolly Roll gitárosa, vezetője és menedzsere is. Barátai már a közösségi oldalaikon búcsúztatják. 8 éves korában (1957) kezdett zongorán tanulni. 1964–1968 között a Kandó Kálmán Technikumban tanult. Felsőfokú tanulmányait 1968–1973 között a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán végezte, ahol üzemmérnöki diplomát szerzett. Első zenekara a Sinus együttes volt, amit az iskolatársaival alapított. 1962–1964 között a Zenit együttesben, 1964–1965 között a Teenagerben játszott, majd 1965–1968 között újra a Zenit tagja lett. 1968–1972 között a Gemini gitárosa volt, 1972-ben rövid időt töltött a Ferm együttesben, majd 1973–1983 között a Hungária tagja volt. 1983-tól gitárosa, vezetője és egyben menedzsere is a Dolly Rollnak.

Elismerései:

  • EMeRTon-díj (1989)
  • Huszka Jenő-díj (1996)
  • ORI Nívódíj

kekesi

Meghalt Klapka György

Az üzletember halálhírét egy közeli hozzátartozó megerősítette a lapnak, a felesége azonban nem kívánt nyilatkozni.
1928-ban született Budapesten, apja művész, anyja kereskedő volt.
Tanulmányait a Színművészeti Főiskolán kezdte, majd balettozni tanult. Először egy budapesti varietében lépett fel, később sok országban megfordult. Két évet töltött Berlinben, az NDK-ból több embert is átvitt Nyugatra, ezért távollétében halálra ítélték. Még táncosként kezdett kereskedelemmel foglalkozni, egyik legismertebb vállalkozása a Klapka Üzletház.
Az utóbbi években a diótermesztés volt a szenvedélye.

klapka-gyorgy

Elhunyt Grespik László

A hírt, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője tudatta az ismerősökkel.

Grespik László igazi botrányhős volt. Egyszer például élő egyenes adásban kenyérrel dobálta meg a Nap-kelte című hírműsor riportereit.

Budapest, 2001. szeptember 17. A Budai Központi Kerületi Bíróság bûncselekmény hiányában elsõfokú ítéletében felmentette Havas Henriket, Hernádi Juditot és Verebes Istvánt, az RTL Klub Heti Hetes címû mûsorának szereplõit a Grespik László, a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal vezetõje által indított becsületsértési ügyben. A képen, elõtérben jobbról: Grespik László felperes beszél, háttérben balról: Verebes István, Hernádi Judit és Havas Henrik, a három alperes.  MTI Fotó: Tóth Gyula

Grespik László 11 évig ügyvédként dolgozott, majd később a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője lett. Sokszor vált közbeszéd tárgyává vitatható nyilatkozataival, médiaszerepléseivel. 2001-ben beperelte a Heti Hetest, mert az adásban „lehülyézték.” A pert akkor elvesztette.

Azóta ügyvédként tevékenykedett, és több könyvet is kiadott.

EMLÉKEZZÜNK A HŐSÖKRE

Az I. világháborúban elesett katonák tiszteletére gyújtottak gyertyát ma a kaposvári Hősök Temetőjében. A megemlékezésen a katonák mellett részt vett többek között Oláh Lajosné alpolgármester és Giber Vilmos tanácsnok is. A régi Szigetvári út mentén 16 ország mintegy 1400 katonája nyugszik.

1918-ban ezen a napon, azaz 11. hó 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a compiégnei erdőben, egy vasúti kocsiban a fegyverletételt a győztes hatalmak Németországgal.

1859-ben helyezték Kaposvárra a 44-es gyalogezredet, azóta folyamatosan állomásoznak katonák a somogyi megyeszékhelyen. A később rosseb bakáknak nevezett ezred az I. világháború alatt számos fronton harcolt. Négy év alatt többször is megsemmisült, valódi létszámának négyszeresét vesztette el a harcokban – emlékeztetett Pásztor István, nyugalmazott ezredes.

1918. őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. A magyar vezetés még elkövette utolsó hibáját. Bár a fegyverletétel csak később lépett életbe, rögtön kihirdették azt, ennek következtében a háborúba belefáradt katonák eldobták fegyvereiket és elhagyták állásaikat. Az ellenséges csapatok pedig ellenállás nélkül hatoltak be a történelmi Magyarország területére, és ejtettek hadifoglyokat. A 44-es gyalogezred katonái azonban rendezett menetoszlopban, teljes fegyverzetben tértek haza, november 14-én.

A Nagy Háborúban a Monarchia teljesen kivérzett, és megszűnt, helyét kisebb nemzetállamok vették át. Magyarország 380 ezer katonája hunyt el és 400 ezren eltűntek. A háborút lezáró párizsi békekonferenciát 1919. január 18-án nyitották meg.

Meghalt Kocsis Zoltán

kosisHatvannégy éves korában elhunyt Kocsis Zoltán Kossuth- és Liszt-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző a Nemzeti Filharmonikusok vezetője.

A hírt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is megerősítette a Facebook-oldalán.

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerzőről utoljára október közepén jelent meg hír, akkor külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét lemondta, orvosai ugyanis néhány hónapos pihenést írtak elő számára. Bár addigra Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, azonban a tőle megszokott intenzitással vetette bele magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna – írta akkori közleményben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és kitértek arra is…

bővebben: mno.hu