Elhunyt Makk Károly

Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze – tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt.

Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri. Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.

Makk Károly Berettyóújfaluban született 1925. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.

olvassa tovább az atv.hu-n

Elhunyt Lorán Lenke

Életének 91. évében vasárnap elhunyt Lorán Lenke színésznő – a hírt a család közölte az MTI-vel vasárnap. A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén töltötte be 90. életévét. Születésnapjával vonult vissza végleg a szerepléstől.

Lorán Lenke a világháború után előbb a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1945-1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966-1998 között a Vidám Színpadon játszott. 1998-tól a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Az Új Színház társulatának örökös tagjává választották.

Elhunyt Nagy György az Ablak legendás műsorvezetője

ablak64 éves korában meghalt az ismert magyar tévés, Nagy György. A hírt felesége osztotta meg Facebook-oldalán. Nagyot négy évvel ezelőtt gyomorrákkal műtötték.

Nevéhez fűződnek olyan műsorok, mint az Ablak, a Főtér, vagy a Hol-mi? Idén februárban 45 év munkaviszony után közös megegyezéssel távozott a köztévétől.

Készített dokumentumfilmeket, stúdióbeszélgetéseket, riportműsorokat. Részt vett 1992-ben II. János Pál pápa magyarországi látogatásának televíziós közvetítéseiben, valamint közreműködött választási műsorokban is.

1988-tól 2006-ig volt látható HOL-MI címmel hétvégi ifjúsági programajánló műsora. 1994-ben lett az Ablak című műsor szerkesztő-riportere, 13 éven pedig a Forma-1 magyar nagydíj televíziós közvetítésében működött közre riporterként.

2002-ben a Főtér című műsor szerkesztőség vezetője lett. 2005 és 2006 között hétköznap délutánonként talkshow-t vezetett a Nagy Vita címmel lányával, Székely-Nagy Katalinnal.

2007-ben volt 50 éves a Magyar Televízió. 75 részes műsort készített Szabadság tér 17 címmel. A 2010 januárban indult Hogy volt?! című válogatás műsor felelős szerkesztője, a Magyarország története című 46 részes műsornak pedig forgatókönyvíró-műsorvezetője volt. Köztévé címmel 50 részes sorozatot készített Aczél Endrével, Ez az Ő napja címmel pedig 1848-as portrésorozatot készített Ráday Mihállyal. Rocklexikon címmel készült 12 részes portrésorozata rock-előadókról.

Meghalt Jókai Anna író

A Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti a hétfőn, életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas írót, a nemzet művészét.

“Jókai Anna a mi írónk volt, budapestieké, magyaroké, azokról a dolgokról szólt, amelyek mindenütt emberré teszik az embert, a lelki azonosságot megtalálva mindannyiunk szívéből szólt. Életútja erkölcsi minta, követendő példa volt, csendes jelenléttel mutatott értéket közösségünknek” – írta Tarlós István főpolgármester az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A főpolgármester felidézi, hogy az író sokrétű munkásságáért számos elismerést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, Prima Primissima közönségdíjjal és a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is elismerték.
2012-ben Budapest díszpolgárává választották kiemelkedő írói munkásságáért, közéleti szerepéért, példamutató értékrendjéért és alkotó-nevelő tevékenységéért.
Jókai Annát a Fővárosi Önkormányzat mellett az MMA és a józsefvárosi önkormányzat is saját halottjának tekinti.
MTI

Felújított ravatalozó Törökszentmiklóson

Cégünk 2017.05.15-től hivatalosan is megkezdi a Törökszentmiklós Katolikus temető ravatalozójának üzemeltetését.
Hosszas felújítás után kegyeleti eszközök és komplett síremléke megtekintése is lehetővé vált helyben, a bemutatótermekben. A ravatalozó terem is teljes felújításon esett át.

Forduljanak hozzánk bizalommal irodánkban , 5200 Törökszentmiklós Széchenyi út 210. (Katolikus Temető ravatalozó melletti iroda)
vagy telefonon a +36 56 508 728 számon

E-mail cím: kegyeletoptimum@gmail.com
0-24h ügyeleti telefonszám +36 56 508 728, +36 56 394 115

Meghalt Földi Imre, a Nemzet Sportolója

Két héttel 79. születésnapja előtt meghalt Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, a Nemzet Sportolója – adta hírül a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja.
Földi Imre három olimpián is érmet tudott szerezni, két ezüstérem (1964 és 1968) után, 1972-ben, Münchenben nyerte meg az olimpiai aranyérmet, az 56 kilósok között. Ezzel ő volt az első magyar súlyemelő, aki olimpiai bajnok lett. (Baczakó Péter, a másik bajnok évek óta nincs közöttünk.)
Ötödik olimpiájáról, 1976-ban még egy ötödik hellyel tért haza, egy év múlva vállsérülése miatt abbahagyta.
Tizenháromszoros magyar bajnok volt egyéni indulóként, első címét 1957-ben szerezte, az utolsót 1976-ban. Húsz világcsúcs és félszáz magyar rekord fűződik nevéhez.
Kecskeméten született 1938. május nyolcadikén, de Tatabányára költözött, és a bányában lett lakatos, legnagyobb sikereit is a klub színeiben érte el, haláláig a városban élt. A városi sportcsarnok az ő nevét viseli.

 

Fotó: Google
Fotó: Google

Pályáját számos kitüntetéssel is elismerték. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1995-ben a MOB Olimpiai aranygyűrűjét, 1999-ben a Magyar Örökség-díjat. 2002-ben olimpiai érdemrendet vehetett át. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) 2005-ben őt választotta meg az évszázad súlyemelőjének, és 2009-ben kiérdemelte az IWF Aranyérdemrendjét is. 2007-ben lett a Nemzet Sportolója, 2009-ben Olimpiai emlékéremmel tüntették ki.
DBOGI20160923030
Fotó: Bodnár Boglárka
Edzőként is sikeres volt, irányításával lánya, Földi Csilla 16-szor nyert Európa-bajnokságot.

Elhunyt Usztics Mátyás

Usztics Mátyás pár hete, április 9-én töltötte be 68. születésnapját. Karrierje 1969-ben indult a Nemzeti Színházban, ahol 1970-ig játszott. 1973-1975 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja volt, majd 1975-ben átszerződött a 25. Színházhoz 1977-ig. 1977-ben a Mafilm művésze lett, később szabadfoglalkozásúvá vált. A Rock Színház alapítótagja, 1982-ben a Sztárcsinálók című, első magyar rockoperában Seneca szerepében aratott zajos sikert. Legismertebb tévés szerepei: Karádi János őrmester Angyalbőrben és Hunyadi János főtörzsőrmester/hadnagy Kisváros című magyar sorozatban.

Egy hét múlva búcsúztatják Berek Katalin színművészt

Egy hét múlva, március 24-én 14 óra 30 perckor tartják Berek Katalin Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész nyilvános búcsúztatását a Farkasréti temető Makovecz-termében.

A búcsúztatás után szűk családi körben, a színésznő végakarata szerint hamvait a Dunába szórják – tudatta a család pénteken az MTI-vel.
Berek Katalin, a nemzet színésze életének 87. évében, hosszan tartó betegség után hunyt el február 26-án.
A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja.
Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt.
Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963), 1973-ban a Kazinczy-díjat, 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000-ben a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.

MTI

Az MTK örökös tiszteletbeli elnökére emlékeztek a felújított Brüll kriptánál

brullBrüll Alfrédra, az MTK örökös tiszteletbeli elnökére emlékeztek pénteken délelőtt a Kozma utcai izraelita temetőben, a felújított Brüll kriptánál.

Az ünnepségen Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte, hogy a felújított Brüll kripta egyike Magyarország több mint hatezer védett síremlékének, s egyben a nemzeti sírkert része. Hozzátette: a felújítás a Miniszterelnökség támogatásával határidőre, a költségkereten belül készült el.
Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke megemlékezésében Brüll Alfrédot minden idők legnagyobb magyar klubelnökének nevezte, aki hat nyelven beszélő, sikeres üzletember, két tucatnyi sportszövetség és klub alapítója és elnöke, valamint nemzetközi sportvezető volt, sikereit magabiztos, erős és céltudatos emberként érte el.
“Az elsők között volt, aki megértette és megteremtette, hogy mit is jelentsen az, ha valaki mecénása egy közösségnek, hiszen a saját vagyonából ajándékozott és adományozott” – jelentette ki Deutsch Tamás, aki emlékeztetett arra is, hogy amikor a zsidótörvények bevezetése miatt 1940 júniusában Brüll Alfréd vezetőtársaival együtt lemondott a Hungária FC vezetéséről, a klub sportolói inkább az egyesület feloszlatása mellett döntöttek.
Deutsch Tamás a sikeres sportvezető életpályájából felidézte azt is, hogy Brüll Alfréd ezután emigrált, de mivel visszavágyott, hazatért, s “egyike lett a több mint félmillió lemészárolt magyar zsidónak”.
“Brüll Alfréd a legjobbjaink egyike volt, példaadó abban, ahogy élt, amit tett. Élete felemelő példája annak, ahogyan egy ember tehetsége virágzóan kiteljesedik, halála pedig elrémisztő példája annak, hogy milyen borzalmakra képes az ember” – állapította meg az MTK Budapest elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a Brüll kripta ezentúl a magyar sport és magyar történelem emlékhelye lesz, ahová minden évben eljönnek majd a Brüll Alfréd Akadémia hallgatóival, az MTK legfiatalabb tehetségeivel, s fejet hajtanak az MTK örökös elnöke és legfontosabb személyisége előtt.
Az ünnepség végén elsőként Deutsch Tamás, majd a zsidószervezetek és az MTK családjának tagjai az emlékezés köveit helyezték el a Brüll kriptánál.

MTI