Az I. világháborúban elesett katonák tiszteletére gyújtottak gyertyát ma a kaposvári Hősök Temetőjében. A megemlékezésen a katonák mellett részt vett többek között Oláh Lajosné alpolgármester és Giber Vilmos tanácsnok is. A régi Szigetvári út mentén 16 ország mintegy 1400 katonája nyugszik.
1918-ban ezen a napon, azaz 11. hó 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a compiégnei erdőben, egy vasúti kocsiban a fegyverletételt a győztes hatalmak Németországgal.
1859-ben helyezték Kaposvárra a 44-es gyalogezredet, azóta folyamatosan állomásoznak katonák a somogyi megyeszékhelyen. A később rosseb bakáknak nevezett ezred az I. világháború alatt számos fronton harcolt. Négy év alatt többször is megsemmisült, valódi létszámának négyszeresét vesztette el a harcokban – emlékeztetett Pásztor István, nyugalmazott ezredes.
1918. őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. A magyar vezetés még elkövette utolsó hibáját. Bár a fegyverletétel csak később lépett életbe, rögtön kihirdették azt, ennek következtében a háborúba belefáradt katonák eldobták fegyvereiket és elhagyták állásaikat. Az ellenséges csapatok pedig ellenállás nélkül hatoltak be a történelmi Magyarország területére, és ejtettek hadifoglyokat. A 44-es gyalogezred katonái azonban rendezett menetoszlopban, teljes fegyverzetben tértek haza, november 14-én.
A Nagy Háborúban a Monarchia teljesen kivérzett, és megszűnt, helyét kisebb nemzetállamok vették át. Magyarország 380 ezer katonája hunyt el és 400 ezren eltűntek. A háborút lezáró párizsi békekonferenciát 1919. január 18-án nyitották meg.
